Meteor-barlang és egyéb huncutságok / Meteor-cave and other funny things

Mostani kiruccanásunk az Aggteleki-karszt területén volt. Egész pontosan a Meteor-barlang látogatására kaptunk lehetőséget a több barlangászcsapat együttműködésének keretein belül. No de ne siessünk ennyire előre.

Our last trip was at the area of Aggteleki-kasrt. We had the chance to visit the Meteor-cave within a speleo weekend. But let's start from the beginning.

Kis különítményünk mérsékelt barlangász ismereteit figyelembe véve az esemény második feléhez csatlakozott elkerülve így a magasabb szintű tanfolyamokat igénylő merüléseket. Így érkeztünk meg szombat délután a barlanghoz legközelebb fekvő falucskába Bódvaszilasra. Zárt ajtók fogadtak minket, mivel a többiek még a föld alatt voltak, hát úgy döntöttünk megtekintjük a falut. Gyakorlatilag a faluban található katolikus templomig jutottunk, ahol nagy szeretettel fogadtak minket, és így részese lehettünk egy érdemi ismertetőnek is a templom történetét illetően.

We joined to the second part of the weekend program . We skipped the hardcore things because of our limited cave crawling knowledge.  We arrived at Saturday afternoon to Bódvaszilas. The others were down in the deep so we decided to look around in the village. In practical our expedition ended at the catolic church of the place, where we get a very friendly welcome. 

 Felszaladhattunk a toronyba is :)

Közel egyszerre értünk vissza a házhoz a mélységiekkel, s miután szusszantak kicsit előkerült némi nedü a táskák mélyéről és mivel szeretnék finoman fogalmazni, a falu legalább két pontján vidámak voltunk az est további részében. De ami Bódvaszilason történt, az bódvaszilason is marad :)

We arrived back to our habitat closely at the same time, and after a short pause we started to drink some beverage. It was fun...but everithing what happened at Bódvaszilas, it should be stay there.:)

Kevés volt a ping-pong ütő.

Másnap reggel veszteségek számolása során rájöttünk, hogy mi határozatlan időre elvesztettünk egy főt egy kabátot egy szemüveget meg még ki tudja mit. Megfogyva bár, de törve nem jutottunk el végülis a célállomásra. Kissé riasztó és lehangoló volt a falu határán átkelni a sajátos szubkultúra uralta peremvidéken, de a később közénk kerülő pár kilóméter és mintegy 60-80 méter szikla kellő biztonságérzetet adott a nap hátralévő részében. (Így értelmet kapott számomra is, miért tették odébb a kéktúrát....ugyanis a kéktúrát odébbtenni úgy néz ki könnyebb)

Next day we took stack of our loss... we lost a jacket, a cap, glasses, and one of us...for a short period:) After that we arrived to the cave entrance. The gipsy row was a litle bit depressing and scary, After an experience like this some km distance and 60-80 m rock between us was very very fine.

Dióhéjban a történet. / The crawling in nutshell

Meseországban:)

Néztük a plafonon a "kukacokat"

Amik lényegében össze vissza ferde csepkövek

A jelenség elég speciális, a lényeg, hogy nem simán csöpögnek, hanem sajtolódnak.

Olyan mint egy oltár

Búcsúszalamandra...már a felszínen:)

A Meteor-barlang amúgy előre egyeztetett időpontban Az Aggteleki Nemzeti Park által szervezett túra keretein belül látogatható. Azért nem egy haláltúra, de valóban nem árt a jó kondíció és a hajlandóság, ha az ember nem akar kapásból visszafordulni. Mi egész jó részidővel jártuk meg a kört, s így volt idő lent bóklászni és fotózkodni. A képekért köszönet Joenak!

The Meteor-cave is visitable for everyone within the program of the Aggtelek National Park. It's not so hardecore place, but good physical state and some willpower is recommended. We were pretty fast, so we had some time for took some photos and look around. Many thanks for the pics Joe!

Szülinapi barlangolás a Bükkben/ Cave Birthday party in Bükk Mts.

Ismét barlangban jártunk. Lényegében ártatlan szülinapozásnak indult... egy barlangász társasággal... sok barlang közelében. A dolog többi része már adja magát. Szombat délután bepakoltuk a kis motyónkat és útnak eredtünk a Bükkbe, ahol több barlangász csapat állomásozott egy jól megszervezett közös "giga" barlangolás keretein belül.

We have been caving yet again. It started as an innocent birthday party... With a caving company... Right next to a bunch of caves, Well it is quite easy enough to figure out the rest. We packed our stuff on Saturday afternoon, and headed to the Bükk mountains, where some caving clubs organized a joint mega cave-expedition. 

Így csöppentünk mi bele egy számunkra is járható kúszás-mászásba a létrási vizesbarlangban. Igazából két dolog lepett meg mikor megtudtam hova is megyek (úgy negyed órával indulás után) hogy létrási és hogy vizes. Egy tériszonyos embernek februárban több sem kell, hogy azonnal összefélje magát a gondolattól is, hogy bemenjen oda, de az út hátralévő részében túltettem magam ezen a jelentéktelen apróságon. 

That's how we ended up in a cave crawling in the Létrás solutional cave. In fact I have been surprised by two things, when I got to know where we were headed (approximately 15 minutes past departure). That it has ladders (létrás in Hungarian means laddery) and it is wet, as it is a water solved cave. For a guy with agoraphobia it is more than enough to be chickened out even from the thought of getting in there in February. but I have made up my mind by the end of the car trip.

Esti érkezésünk után együtt ünnepeltünk a kemény maggal. Számunkra ismeretlen ám de barlangász körökben feltehetőleg bejáratott nótákat daloltak, amelyekre mi alkalmasint az ukrán uránbányászok befejezetlen slágereivel válaszoltunk. (Az utóbbiak kevésbé tartoznak a klasszikusok közé.)

After our evening arrival we celebrated with the hard core. They sang some - though unkown to us - well known caver songs, to which we occasionaly answered with the unfinished songs of the ukranian uranium ore miners. (Tha latter ones are not quite classics yet)

Másnap miután mindenki összeszedte magát és meggyőződött felelősségteljes józanságáról behatoltunk a barlangba a 4-es lejáraton. Hamarost el is értük az ominózus létrákat, de addigra már egész gördülékenyen vettem én is a dolgokat. A vizes rész az más tészta. Ha nincs mélységi overálod, akkor gyönyörűen lehet tamponálni a barlangot mindaddig, amíg az meg nem telik vízzel. Ez viszonylag gyorsan megtörtént, noha az igazi élmény a végén a rövidke pataki kuszoda volt, ahol kaptunk egy kisebb mosást fekvőtámasz alsó helyzetben, hogy ne legyünk olyan agyagosak. De nézzük a dolog jó oldalát, ilyen mélyen még sosem fürödtem. :)

After getting our stuff together, and checking that everyone is sober and responsible, we entered the cave through the 4th entrance. We have soon reached the aforementioned ladders, but by that time I was quite comfortable with it. The wet part though is a different kettle of fish. If you do not have a caver outfit, you'll serve as a fine tampon for the cave until your clothes are soaked with water. This happened quite quickly, though the real deal was a narrow crawling part in a stream, where we got a little washing while scrambleing under a rock, just so that we are not too muddy for the rest of it. But let us look at the bright side of it: never have I bathed in such a place before. :) 

Egy igencsak változatos barlangrészlet méretarányként barlangásszal együtt:)

A part of the cave with various spectacles - caver for scale :)

Felzárkóztunk.

We are closing up.

A végponton ki-ki vérmérséklete szerint különböző testtartásokban bizonyíthatta be, hogy hogyan nem esik be az amúgy úszásra alkalmas mélységű vízbe.

At the deepest point everyone could prove in various poses - according to one's own bravery - how he won't fall into the deepwater below.

A bátor.

The brave

A kevésbé bátor

The somewhat less brave

A laza.

The slacker

Miután kiéltük magunkat elindultunk kifelé.

When we've had enough we headed towards the exit.

Közben persze a jóllakott micimackó terem nevére mi sem hoztunk szégyent:)

Meanwhile we honoured the name of the "well-fed Winnie the Pooh" cavern

A rangidősek még elszaladtak megnézni, hogy néz ki belülről az elárasztott bejárat :)
The more seasoned ones checked in on the flooded entrance :)

A megpróbáltatások ellenére Gyula is és én is végig imádtam az egészet, elvégre ezért is jöttünk. Gyönyörű helyeken jártunk, mint ahogy azt a képek is bizonyítják, és megint érezhettük kicsit, hogy élünk. A képekért külön köszönet Sárközy Ádámnak és a Myotisnak, a túráért pedig mindenkinek aki ezt lehetővé tette:)

Regardless of the struggles we've been through I loved all of it. After all, that's why we were there in the first place. We've been to amazing places, you can witness them on the pictures. We felt alive again. Special thanks to Ádám Sárközy and the Myotis for the pictures, and to everybody else, who made this trip possible :)

További képek a haladó túráról /More pics about the advenced cave tour: