Lábatlani ammoniták /Ammonites from Lábatlan

Mint észrevehettétek a január viszonylag eseménytelenül telt, ennek többek közt a hideg idő volt az oka. Amúgy belegondolva teljesen jogos, elvégre tél van. Minden esetre hétvégén sikeresen kimerészkedtünk egy kis gyűjtőtúrára, amolyan felderítés jelleggel (részünkről felderítés). A logisztika megszervezése egy külön tanulmányt is megérdemelne, hogyan lehet eljuttatni 6 embert egy autóval és némi tömegközlekedéssel legjobban egy bányába úgy, hogy senki se érezze magát egyedül és optimális legyen az autó kihasználtsága is, ám végül gyakorlatban minden gördülékenyen zajlott.

As you can see, January was a little bit lazy for us. The most important one of the reasons was the cold and rainy weather. So we started with a scouting trip at the weekend. The logistics was a bit funny, because our group had more than five members and we had only one car, but at the end everything was flawless.

Így jutottunk el Lábatlan területén fekvő Bersekbányához, ahol hatalmas a betűs csigák reményében álltunk neki a keresgélésnek. Lényegében a küldetést sikeresnek mondhatjuk, elvégre rengeteg ammonitát találtunk, de kis üröm az örömben, hogy vagy picik vagy töröttek voltak. És mint egy ősi polinéz közmondás is mondja: "Nem a méret a lényeg, ha nagy."

So we arrived at Bersekbánya near to Lábatlan. We thought that we could find some bigger ammonites. And we found a lot of them... but the most pieces were cracked, damaged, or pretty small. And there is an ancient proverb: "The size isn't important, if it's big."

Így hát nap közben kapirgáltunk először a bánya alsó részén majd később a tetején is. Összességében az eredmény nem volt túl meggyőző, de feltételezhető, hogy ez azért van, mert a hely számunkra teljesen új volt még, elvégre sok jót hallani felőle. De a lényeg, hogy együtt voltunk, levegőn voltunk és kezdődhet a gyűjtögetés :)

We collected first at the lower part of the quarry but after we visited the upper one too. The gain wasn't so beautiful at all, maybe it was because of the new locality (new for us). But the most important that we was together in the nature, and the season begins.  :)

Mátrafüred 2015

The 45th weekend of the year was the weekend of the mineral fair in Mátrafüred. We were sad a little bit, because it was shorter then before. It was only 1 day. This year we were among the 3 exhibitor under the name Nagy Gyula, beside Magyar Balázs and Bódi József. Whatever it was a good start for sell our old pieces and some new things. For more, see the pics!

Az idei év 45. hétvégéjén megrendezésre került az Ásványgyűjtők XXVII. Mátrai Találkozója, köznevén a füredi börze. Szomorúan konstatáltuk, hogy a rendezvény első sorban inkább időben sem mint térben, de összement, így csak a vasárnap állt rendelkezésünkre. Minden évben leírjuk, de most is le fogom, hogy számunkra nagyon fontos ez az éves összejövetel, mert lényegében mi innen indultunk és örülünk neki minden alkalommal, hogy itt lehetünk. 

Egy korai órán:)

Az örök dilemmánk az esemény közeledtével ismét előkerült, hogy legyen saját asztalunk vagy sem, de idén ez müncheni látogatásunk előtt nem sokkal el is dőlt. Gyula barátom megkapta a lehetőséget, hogy kiállítók egyikeként megjelenjen a börzén. Kis csapatunk segítségével a magunk kategóriájában berendeztünk négy vitrint, s ha már így alakult akkor egy kis asztalt is közvetlen a bejárat mellett.

Összességében három fő kiállító volt. A legnagyobb és a gyönyörű szép érces darabok miatt minden tekintetben nehézsúlyú gyűjteményrészletet az Ásványok Háza biztosította, az idei kedvenc darab Bódi József vitrinjében foglalt helyet, illetve Nagy Gyula fedőnéven feltöltöttük az elmúlt 3 év kalandozásaiból szerzett zsákmánnyal az említett négy üvegkalitkát.

Eddig a mieink (kb az utóbbi 3 év munkája)

Az ásványok háza vitrinei (sok sok év munkája)

A saját munkánk és a rengeteg érces kvarcos bányavirág ellenére nekem Józsi vitrinje tetszett a legjobban, és gondolom nem vagyok egyedül vele. Ennek oka nagyon egyszerű. Egyesített mindent ami számunkra a legfontosabb az ásványgyűjtésben. Gyönyörű szép egyedi darabokat láthattunk úgy, hogy közben a történetek és a lelőhelyek emberközeliek maradtak.

Bódi József ásványai a teljesség igénye nélkül (18 év gyűjtőmunka)

No, de hogy túl legyünk a komolyságokon, beszéljünk az élményekről:) Reggel miután pánikszerűen négyen elvégeztük két ember munkáját dupla idő alatt, rájöttünk, hogy tök fölösleges mind a négyen a pult mögött állni, mert egész riasztó tud lenni mikor egy kisebb tömeg próbálja meg egyszerre az embert szóval tartani. Feltételezem ennek köszönhető, hogy aznap meg is volt a fedettpályás 10 kilométeres távgyaloglásom a börze mint egy 60x15m-es területén, de igyekeztem én is fontosnak tűnni a többiek mellett:) Ez olyan jól sikerült, hogy véletlen Gyula és számos ásványok terén szakavatott ember helyett mondtam nagy bölcsességeket a GYTV kedves kollégáinak. Ez talán celeb karrierem csúcsaként és a DGD csapatának egy árnyékos, bár talán vállalható napjaként értékelhető. (7:30-tól)

Véleményünk szerint kellemes volt a börze, mi is megálltuk a helyünket minden szempontból, beszélgettünk, ismerkedtünk, és egy mitoszt is sikerült igazolni: A geológus lányok  márpedig léteznek! :)

Mátrafüredi Ásványbörze 2014/ Mineral fair at Mátrafüred 2014

Idén is ellátogattunk Mátrafüredre a börze alkalmával. Tavalyi alkalomból kiindulva nem igazán láttuk értelmét az asztal bérlésének, de így legalább volt időnk többet beszélgetni és vásárolni.

We've visited the mineral fair at Mátrafüred this year too. We saw no reason to rent a table as in last year, so we had plenty of time for talking and shopping.

A börze szerintem lényegesen jobban sikerült mint múlt évben. Volt több színvonalas asztal tele érdekességgel, és örömmel láttam, hogy jópár értékesebb darab is gazdát cserélt. Mondjuk ehhez Gyula barátunk is erősen hozzájárult:)

I think the fair this year was much better than last year's fair. There were several stands with quality pieces, and some curiosities. I was glad to see that they struck a bargain with quite a few valuable pieces. (Though Gyula took a large part in it.)

A kiállításon is helyet kaptak az újdonságok, ez gondolom annak volt köszönhető, hogy most már nem csak mátrai ásványok kerültek a vitrinbe. Természetesen figyelmetlen voltam, és a teljesség igénye nélkül fotóztam a kiállított darabokat, így csak pár kedvencet teszek be. 

There was some new stuff at the exhibition too, Not just minerals from the Matra mts as hitherto. On the following pictures you can see just a little part of the whole exhibition. Mostly these were my favorites.

Telkibányai kvarcok / Quartz from Telkibánya

Barit Fehérhegyről /Baryte from Fehérhegy

Igen gyönyörű felhozatal volt Bódi József  asztalán a kötelesmezői darabokból. Teljesen magukkal ragadtak minket.

At József Bódi's table there were some breathtakingly beautiful chalcedony pieces from Trestia. They are really captivating!

Szilveszter Ádám gyűjteményből kiárult darabjai közt is akadt pár üde színfolt:

The stand of Ádám Szilveszter:

Nagybánya és környéke is képviseltette magát. Azt hiszem mi erre a pultra jártunk rá leginkább. Mivel már nem nagyon lehet ilyen minőséget gyűjteni, szerintem az egyik legnagyobb értéket képviselte a börzén, főleg azoknak akik túl későn születtek, hogy maguk gyűjtsenek :)

There was a stand full of minerals from Nagybánya. This stand was the most unexpected and most intriguing for us, because this locality is now depleted, so we think this was the most valuable for those who born too late to collect there :)

A lengyel kollégák asztala oldalról. Gyönyörű szép ammonitákat, pegmatitokat és achát csiszolatokat hoztak otthonról. Nagyon örültünk, hogy sikerült felvenni velük a kapcsolatot és kicsit utánakérdezni a lengyel lelőhelyeknek is.

Fellow mineral and fossil collector's stand from Poland. Jurassic ammonites, pegmatites and agates were their merchandise, and we were happy to make contact and ask for info on localities.

Összességében pozitívan értékelném ezt a napot. Megállapítottuk, hogy a pult külső oldalán van egyenlőre a helyünk, továbbá örömmel vettük, hogy van értelme begépelni alkalmasint ezt a pár sort.:)

On the whole it was a good day. We know for now, that our place is in front of the stands, not behind them, and of course we are happy to learn, that a lot of people are reading our blog :)

 Jah, és persze amik hazakerültek:

Our acquisitions:

Barit kvarcon, Herzsabányáról / Baryte with quarz from Herzsabánya

Kapniki pirit kvarccal és kalcittal / pyrite with quartz and calcite from Cavnic

Herzsabányai kristályos érc / ore crystals from Herzsabánya

Gipsz Kapnikbányáról /Gypsium from Cavnic

Kalcit Kapnikbányáról / Calcite from Cavnic

Gyönyörű kalcitgömbök szintén Kapnikbányáról / Nice calcite balls from Cavnic too

Zöld kősó Lengyelországból / Green Halit from Poland

Tardos kicsit másképp/ The other side of Tardos

Amíg a többiek a szokásos helyen keresgélték az ammoniteszeket, én úgy gondoltam járok egyet a környéken. Szerencsére az időszakos bányában nem dolgoztak, így tökéletes játszótér volt számomra.

Until the others of our team were looking for ammonites at our old locality, I took a walk around the mine. Luckily in the quarry there was nobody about, so it was a perfect playground for me.

Először előrementem a bánya meddőhányójára. Mivel a letermelt hulladék kőzet mennyisége hatalmas, így a teljesség igénye nélkül jártam keltem. Pár érdekességet találtam is:

I started at the dump of the quarry. Because it was huge, I just took a stroll. I found a few interesting pieces:

Feltételezem, hogy egy pirites ér/ I think its a piryte vein

Fakövület/Pertified Wood

Később a bányafalak felé vettem az irányt, hátha találok épebb vagy nagyobb darabokat. Az ötlet nem bizonyult rossznak, a bánya egyik felső teraszán egy hatalmas kalcitos tömbre bukkantam.

Later I visited the quarry cliffs. I hoped that I could find some better pieces. The idea was a good one, because I found a pretty big rock with calcite on one of the upper benches.

Szerettem volna egyben hazavinni, de esélytelennek bizonyult. Így pár jólirányzott ütéssel, lesz ami lesz alapon meghasítottam. Nézzük a dolog jó oldalát, másnak is jutott belőle. :)

I wanted to bring it home intact, but it seem impossible. So hit or miss, with an accurate and lucky smash I cracked it. On the bright side, there are two more pieces from it now. :)

Persze eközben a többiek sem lazsáltak. Egy egész zsákra való ammoniteszt szedtek ki. 

Of course the others worked too. They found a sackful of ammonites.

Hildoceras sp. (?)