Végre volt egy kellemes tavaszias nap amit a kertben tölthettem. Egész télen erre a pillanatra vártam, amikor kinyithatom a kerticsapot, és minden rosszallás nélkül pancsolhatok az ásványaimmal.
Last Sunday was a pleasurabe spring day at last, so I took my time at the garden with my minerals. I have been waiting all winter when I’d finally be able to open the garden hose and give a nice water bath to my minerals without my familiy’s scolding looks.
Volt még elfekvőben itthon némi barit Csobánkáról, amit sikeresen megpucoltam. Noha most nem igazán sikerült áttörő ötlettel előállni, de javaslom mindenkinek, hogy próbálkozzon. Személyes tapasztalatom az, hogy két dolog ritkán jött be eddig: a baráti jótanácsok, és a félig megértett tudományos szakirodalom. Például az utolsó dolog amivel próbálkozom most már az a sósav. Bárkitől az ember bármit kérdez tisztítással kapcsolatban az általános válasz az, hogy sósav. Kicsit bosszantú, mert több esetben is kiderült, hogy ez nem feltétlenül igaz, így pedig számos szép, ásványt sikerült már megsemmisíteni pusztán mások "jóindulatából". Minden esetre sosem árt a személyes tapasztalat, továbbá ki tudja mikor bukkanunk rá valami jobbra mint amit ismerünk. Nyilván ezt ne a gyűjteményes darabokon kezdjük el!
I still had some intact barites from Csobánka, that I successfully cleaned. Although I did not discover any breakthrough technologies, I highly recommend that you do not give up trying. My personal experience is that two things scarcely ever lead to success: friendly advices, and half-understood literature. For example hydrochloric acid is the last thing I ever try nowadays. If you ask anybody in connection with cleaning, the first answer is hydrochloric acid. It is rather annoying, because it by chance happened to destroy some really nice minerals (out of someone’s “good will” ) Anyway, personal experience is always handy, and nobody knows when we happen to find some better method than the known ones. Obviously you do not want to do this on the pieces of the collection though.
A barit pucolására kijelölt sarok/ The corner for cleaning barite
Kicsi darab nagyobb kristály / Small piece with larger crystals
Nagyobb darab, kicsi kristály/ Larger piece, with small crystals
Indokolatlan cica. / Causeless cat is causeless.
Mégnagyobb darab, sajnos 5 cm híja van, hogy beférjen bárhova, de nincs szívem leütni belőle, noha itt ott van rajta pár apró zúzódás.
An even bigger piece, unfortunately 5cm larger than it wold be fitting, but I lack the good will to crush it into smaller pieces. Though it has some scratches as well.
Barit pucolás mellett természetesen bedobtam savazni ezt azt. (Igen, baritot is dobtam be, és nekem nem nőtt ki belőle semmi :D) Javarészt sikerült eltávolítani a koszt és az indokolatlanul szabálytalan mangánlerakódást a Furminos anyagról is, és bízván a sikerben feloldottam számos őslelet töredéket, kalcitot és ecsetet különféle savakban. Majd valamikor ez is megér egy bejegyzést. Amikkel szerintem érdemes lehet próbálkozni: citromsav, ecet, aszkorbinsav, bátrabbaknak oxálsav és sósav.
Besides cleaning of barites I dropped some random rocks into acid. (Yes, I have dropped some barites in the acid as well, albeit nothing “grew out of it” :D ). I could mostly remove the filth and the random manganic subsidence from the Furmin material as well. Hoping for success I have dissolved numerous fossil fragments, calcites, and brushes in various kinds of acids. It may be worthy for a blog entry material sometime. I think it might be worthy to try these acids: citric acid, vinegar, ascorbic acid, and hydrochloric acid or oxalic acid for the braver ones.
A C-vitamin tök jól lehozta a mangánt, és a többi kő is csak egészségesebb lett tőle.
Vitamin-C removed manganese pretty well, and the stone became a better piece as well.
Barit sósavazása közben például nem történt semmi, csak besárgult a sósav, és összement vödör...
Nothing special happened while pouring hydrochloric acid on barite, besides that it became yellow and the bucket shrunk...
O_O
Emellett amit azonban sikernek könyveltem el, annak ellenére, hogy kisebb lett, az a kedvenc szokolyai opálom megigazgatása volt. Évek óta motoszkált a felyemben, hogy a csúf felső réteg mögött vajon mi van. Végül rászántam magam, elvégre minek szép egy ásvány ha nem látom. Nem mondom, hogy profi munka, de szerintem lényegesen esztétikusabb lett mint volt.
Besides correcting my favourite opal from Szokolya was a success. Although it became smaller, it was worth the try. It was intriguing for years what might hide under the ugly upper layer.
Kiszabadítottam a szépjét.
Szerintem van olyan szép mint más opálok
És itt a lepattanó:)
Összességében így zajlott e békés márciusi vasárnap, s talán nem is baj, hogy csináltam helyet az újabb lerakatnak.. Jövő héten ismét terepről jelentkezünk!:)
So that is how I have spent this quiet march Sunday. Maybe it was for the better, because I have made place for some new pieces, as next week we’ll report from the field.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése